Az új generációs Seat Toledo ízig-vérig más autó, mint elődje. A VW-konszern közös padlólemezére épülő autó karosszériája gyönyörű, harmonikus, egyéni formavilágú. Az orr-részt a sima felületű, sötétített lámpaburák és az Alfásan hangsúlyos, előretolt márkaembléma markánssá teszi, a hátsó rész pedig a kissé lekerekített vonalak és új lámpatestek következtében lágy. Nem igazán praktikus megoldás viszont az, hogy a harmadik féklámpa a rendszámtábla felett helyezkedik el, mint ahogy az sem, hogy — ellentétben az előző generációval — nincs ötödik ajtó, csak csomagtérfedél.

A Toledo most is óriási, és tovább bővíthető poggyásztérrel büszkélkedhet (500 liter), amely a hátul ülők lábterét korlátozza. Az autó elég széles öt ember számára, és ez különösen elöl nyilvánvaló. A kormány két irányban állítható, a vezetőülés is könnyen testre szabható, de a belógó középkonzol arra készteti a sofőrt, hogy hátrébb tolja székét. A fejtér magas üléspozícióban is több mint kielégítő, az állítható kartámaszról az alkar jól eltalálja a pontosan járó váltót, az ergonómia tehát rendben van. Tetszett, hogy az ablakemelő gombok a vezető bal kezére döntötten állnak, és jelentősen megkönnyítik a vezérlést. Az érdes fekete műanyaggal borított műszerfal funkcionális, a műszerek, kezelőszervek egységes vörös fényben pompáznak.

Az új, 105 lóerős, 16 szelepes motor főként a fogyasztás terén hozott változást. Járása finomodott, de sajnos, a zaját nem tudták kellően elszigetelni. Tempós, egyenletes haladásnál – például autópályán – 4-ezres fordulatszám körül kellemetlen lehet a motor sportos búgása, amely a 6500-as határig csak fokozódik. De az 1,6-os jól viseli a légkondicionálót, gyorsítóképessége kiegyensúlyozott és határozott, valamint fogyasztása 8-8,5 liter között marad. A megállás biztonságos a Seat négy tárcsafékének köszönhetően, amelyek ebben a kategóriában egyedülállóan hatásosak és a futómű is semleges, jóindulatú. A rugózási komfort a puha és a feszes között van valahol félúton, és remekül szűri meg az útegyenetlenségeket.

A régi 100 és az új 105 lóerős, 16 szelepes motorváltozat között árban elhanyagolható a különbség (alig több mint 50 ezer forint), és szerintünk mindenképpen megéri a Toledót az utóbbival megrendelni. Így saját osztályában bármivel felveheti a versenyt.

Műszaki adatok

Jelleg: alsó-középkategóriás limuzin, variálható utas- és csomagtérrel. Önhordó acélkarosszéria. Keresztben álló orrmotor, elsőkerék-hajtás.

Hajtómű: négyhengeres, soros benzinmotor. Hengerenként négy szelep. 1597 cm3, 77 kW/105 LE 5700/min-nál. Max. nyomaték 148 Nm 4500/min-nál. Ötfokozatú, kézi kapcsolású váltómű.

Fogasléces kormánymű, fordulókör átmérője 11,2 méter. Elöl belső hűtésű tárcsafék, hátul tárcsafék, ABS, EBV (elektronikus fékerő-elosztó). Elöl McPherson-felfüggesztés keresztstabilizátorral, hátul félfüggetlen tengely hosszirányú lengőkarokkal, spirálrugóval és keresztstabilizátorral. Kerékméret 6J x 15, gumiméret 195/65 R 15. Üzemanyag 55 liter.

Méretek, súlyok: hosszúság 4439 mm, szélesség 1742 mm, magasság 1436 mm, tengelytáv 2513 mm. Csomagtér 500/830 liter. Saját tömeg 1159 kg, megengedett össztömeg 1669 kg.

Menetteljesítmények (gyári adatok): csúcssebesség 192 km/h, gyorsulás 0—100 km/h-ra 10,9 s, fogyasztás (város/országút/átlag) 9,4/5,6/7 liter, tesztfogyasztás 8,4 liter.