Hogyan született a “világ legszebb kabriója”?  A Lexus LC Convertible-t megalkotó csapat jól tudta, hogy feladatuk messze túlmutat az LC kupé egyszerű megskalpolásán. Kívülről első pillantásra világos a két változat közötti szoros rokonság, de valójában a nem látható alkatrészek megtervezése, áttervezése jelentette az igazi kihívást. Erről meséltek nekünk a projekt vezetői. Yashusi Muto és Tadao Mori szavaiból azonnal egyértelművé válik a feladat komplexitása: a far kecsességének megtartása, és az összehajtott tető helyének megtalálása, kialakítása jelentette számukra a legnagyobb kihívást.

“A fő gondunk az volt, hogyan tartsuk elég alacsonyan az autó hátsó részét, miközben az összehajtogatott tetőnek is jut benne elég hely.” – meséli Mori. “Néhány márka egyszerűen megemeli a far vonalait és kész, de mi a világ legvonzóbb kabrióját akartuk megalkotni, így ez a megoldás szóba sem jöhetett.  Ráadásul az autónak nyitott és csukott tetővel is ugyanolyan látványosnak kellett maradnia. Be kell, hogy valljam, kifejezetten büszke vagyok a megoldásunkra, amivel a hátsó sárvédők felső éleit alacsonyan tartva sikerült megőrizni az autó oldalnézetének alacsony tömegközéppontját és formai egyensúlyát.”

Nem ment egyszerűen, hiszen nagyon szűk helyre kellett behajtogatni a teljes tetőt a hátsó ülések mögött.

“Ehhez egyedi és különböző méretű csuklókra volt szükség, így hát egyedi és rendkívül összetett mechanizmust terveztünk.” – avat be Muto.

Ez a Lexus első vászontetőse, így szorosan együtt dolgoztak a beszállító, az osztrák Magna mérnökeivel. A bonyolult csukló- és pántrendszer az LC Convertible tetejének nem az egyetlen különlegessége: a nyitás és a zárás folyamata is maga a megtestesült Lexus minőség.

“A tető nyitásakor vagy zárásakor mindig van egy kis szünet a művelet előtt és után. Ez szándékos. Az a célunk vele, hogy felhívjuk a figyelmet az elemek mozgásának szépségére, kecsességére. Olyasvalami ez, ami már az első LS szedán óta a Lexus vérében van.”

Egy látványos, de használhatatlan autó semmit sem ér, ezért a látványnak és a praktikumnak mindig egyensúlyban kell állnia.

“Ezt a fajta egyensúlyt egyszerű megérteni – mi funkcionális szépségnek nevezzük – elérni viszont annál nehezebb. Itt van például az a karosszéria-megerősítés, amit a lemeztető hiánya miatt kellett beépítenünk. Mindezt úgy kellett megoldanunk, hogy maradjon helye az összehajtogatott tetőnek. Így hát új, aluötvözet segédkeretet terveztünk a hátsó futóműhöz, ami elég erős és kicsi is egyszerre. Ráadásul a kialakítása abban is segített, hogy alacsonyan tartsuk az autó sziluettjét.”

Mindketten rajonganak a nyitott autókért (Morinak egy veterán MG-je is volt több mint tíz évig), és értékelik a kabriózás szabadságát, felszabadultságát. A kérdésre, hogy, mit szeretnek legjobban ebben az autóban, Muto így felel: “Kanyargós utakon gyakran csak azért taposom a gázt, vagy lépek a fékre, hogy a gép visszakapcsoljon. Imádom ilyenkor a motor hangját. Annyira közvetlen, életerős és egyedi, amilyen csak egy szívó V8-as tud lenni. Szeretem hátulról is nézegetni a az autót, ahogy a belső és a külső vonalai látványos és harmonikus képpé olvadnak össze.”

Mori a részleteket élvezi leginkább: “Itt van például a tetőmozgató gomb, amit egy tenyértámasznak tűnő kis ’ékszerben’ rejtettünk el. Kívülről nem is látszik. És az ülések. Sportautós színvonalúak, finom lyuggatott bőrrel. A lyukak nem csak a szellőzést szolgálják, hiszen a mintázatuk látványnak sem utolsó.” És hogy Jönnek-e még Lexus kabriók? “Ha szükség lenne egy újabb modellre, csak szóljanak!”– felei mosolyogva Muto.