A 2021-es Peugeot kupa tavaszi nyitóversenye különleges jelentőséggel bír a negyedik éve megrendezésre kerülő márkabajnokság történetében: ez lesz az első futam, ahol már a vadonatúj Peugeot 208 Rally4 versenyautókkal állnak rajthoz a versenyzők. Ezek az autók ugyanúgy a Tagai Racing Technology (TRT) budakeszi műhelyében készülnek, mint elődeik éveken át, ám a Peugeot Sport az új konstrukcióval párhuzamosan, alapjaitól kezdve átdolgozta versenyprogramját, amiben minden eddiginél fontosabb szerepet szánt a TRT műhelynek – nem csak a régióban, de az egész világon.

Tagai Tamás az ezredforduló óta épít és ad bérbe versenyautókat – eleinte magának, később pedig egyre növekvő számú megrendelőinek. Mire a Peugeot Hungária 2007-ben megkereste egy különleges ajánlattal, az aktív versenyzéstől már visszavonult, autóit már nem ő vezette, de csapatvezetőként felügyelte a TRT bérbeadói tevékenységét, és a csapat komoly sikereket ért el szerte a térségben. A francia márka magyarországi képviselete az akkoriban futó Super 2000 szériához fejlesztett, Peugeot 207-esen alapuló versenyautó bérlésére keresett partnert a régióban.

„A Super 2000 géposztály amolyan arany középutat jelentett a csúcstechnológiát képviselő, de megfizethetetlen WRC versenyautók és az akkoriban könnyebben elérhető, kevesebb beruházást igénylő utcai autókon alapuló N-csoportos kocsik között” – emlékszik vissza a Peugeot-s kezdetekre Tagai Tamás, akivel a finnországi Arctic-ralit megelőző napokban beszélgettünk. „A Super 2000 komoly versenytechnika volt, sokkal több fejlesztési lehetőséggel, mint a jelenlegi – az S2000 helyébe lépő – R5 (2021-től Rally2) kategóriás autóknál. Ezért az ára, fenntartási költsége és a bérlete is drágább volt”.

A Peugeot 207 S2000 versenyautók megvételekor dönthetett az ügyfél, hogy kit-ként veszi meg az autót, és azt otthon építi össze magának, vagy pedig a Peugeot Sport párizsi központjában – a cég szakértőinek segítségével – ott helyben rakja össze. Ezzel szemben az R2-es és R5-ös autók megvételére már nem csak a fenti két módon, hanem kész, összeépített autóként is lehetősége volt az ügyfélnek. Az egyéni szerződéskötés lehetőségét felváltotta a disztribútori rendelés: az ügyfél részére a területi forgalmazók rendelték meg az autót, az utolsó csavarig ellenőrizték a kit tartalmát, majd megépítették az autót, és végül átadták azt az ügyfélnek.

Tagai Tamásékkal 2014-ben kötött regionális disztribútori szerződést a Peugeot sportrészlege, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy a térségben remek referenciát hoztak az általuk épített autók nemzeti és nemzetközi bajnokságokban elért, kiváló eredményei.

Öt éven át épült és mélyült a kapcsolat, mígnem 2019-ben vadonatúj kérdéssel fordult hozzájuk a Peugeot. Az R2-es géposztály Rally4-re történő átminősítése apropóján nem csak vadonatúj autót terveztek, de annak a gyártását és forgalmazását is új alapokra kívánták helyezni. Az új rendszerben a disztribútorok már nem építenek, csupán forgalmaznak; a gyártást pedig, ahogy már korábban említettük, kizárólag két kiemelt minőségű műhelyre bízták – ezek egyike a Tagai Racing Technology.

„Ha világszerte több száz műhelyben gyártanak valamit, az sajnos nagyon változó minőségű lesz. A Peugeot azonban most abszolút célként tűzte ki, hogy minden egyes versenyautója tökéletesen azonos minőséget képviseljen, ami a gyártási folyamat teljes újragondolását tette szükségessé. 2020 márciusában, a lezárásokkal egy időben érkeztek meg az első készletek, amiken nem csak mi, de maga a gyár is megtanulta az építés folyamatát. Olyan apróságokat is meg kellett határoznunk, mint hogy hol vezessünk el egy kábelköteget, mit hogyan ragasszunk, rögzítsünk és fényezzünk le. Ehhez a folyamathoz mi is hozzátettük a magunk know-how-ját, bár azt talán túlzás volna állítani, hogy hozzájárultunk a fejlesztéshez. Az első három autó építése rendkívül sok időt és energiát emésztett fel, ám miután azokkal – a Peugeot Sport vezetői szakembereivel szoros együttműködésben – elkészültünk, gyorsan és külföldi felügyelet nélkül készültek nálunk a Franciaországból érkező, becsövezett karosszériákból a versenyautók. Mintegy 25 darab Rally4-est építettünk az elmúlt másfél év alatt; nagyjából ugyanannyit, mint ahány Peugeot-t az előző öt évben”- hangsúlyozta Tagai Tamás.

Tagaiék négy évre, havi három versenyautó gyártására kötöttek szerződést, azzal a kitétellel, hogy igény esetén bármikor képesnek kell lenniük havi hat darab 208-ast összeszerelni. A Peugeot Sport jelenleg ki is használja ezt a megduplázott kapacitást: beszélgetésünkkor épp perui ügyfelek részére szereltek össze két autót, a várakozók sora pedig meglehetősen hosszú.

A nemzeti márkakupákban versenyző csapatok elsőbbséget élveznek a gyártásban, ám egy teljesen független pilótának hosszú hónapokat kell várnia az autóra – de kivárják, mert lehet tudni, hogy az új versenyautót a rendkívül népszerű és igen sikeres elődmodell továbbfejlesztett változataként tervezték meg, ami azt jelenti, hogy megőrizték legjobb értékeit, és kiküszöbölték gyengeségeit.

„Nyugat-Európában külön szakma a versenyautó-építés; nálunk nincs ilyen képzés. Több köze van az autógyártáshoz, mint a szereléshez: kis túlzással fehér kesztyűben, laboratóriumi tisztaságban kell dolgoznunk, az autót makulátlan állapotban kell átadnunk. Egy 300 négyzetméteres műhelyben készülnek a versenyautók – amihez egy 200 négyzetméteres raktár kapcsolódik, ahová a 3-6 versenyautó alkatrészei megérkeznek -, a munkamennyiségtől függően három-öt dedikált szerelő dolgozik az autókon. Egy-egy autó összeszerelése 120-140 munkaórát igényel: a karosszéria előkészítését és a fényezést követően jön az összeépítés, a beállítások, majd egy mintegy 40 kilométeres tesztút, ahol szigorú terv szerint ellenőrzünk minden mechanikus és elektronikus rendszert. Ezután jöhet egy újabb ellenőrzés, majd lecseréljük az olajat és a kerekeket is – a teszt alatt használtak helyett új felniket és abroncsokat teszünk fel, és egy végső ellenőrzés után – a szerződésnek megfelelően – az autó utazik vissza Franciaországba a Peugeot Sport központjába. Persze ha helybéli versenyzőnek készül az autó, ez utóbbitól eltekintenek: végtére is azért volt olyan szigorú a minőség-ellenőrzés az első pár autónál, hogy utána biztosak lehessünk benne: minden egyes 208 Rally4 modell pontosan ugyanolyan ütőképes lesz a pályákon.”

Peugeot 208 Rally 4 technikai adatok

Az autóipari formatervezés jóval fiatalabb szakma, mint az autóépítés. A belső égésű motorral szerelt járművek a korai években a lovaskocsik dizájnjához igazodtak: pőrén futottak, vagy a beszállás kényelméhez méretezett dobozt viseltek alvázukon. A hajtásláncok fejlődésével az erőforrás idővel felköltözött az első tengely fölé; ennek burkolata legalább annyira védte a motort a sérülésektől, mint a jármű környezetét a motortól.

A szó mai értelmében vett karosszériatervezés a harmincas években, az aerodinamika tudományának térnyerésével jelent meg. Ekkorra már a legegyszerűbb automobilok is jóval nagyobb sebességre voltak képesek, mint a lóvontatású kocsik, így a streamlining divatja, amelyet a kor technológiájának csúcsát képviselő vasút vezetett be a köztudatba, nem csak esztétikai, de praktikus okokból is meghonosodott az autóiparban.

A Peugeot-nál az első áramvonalasítási törekvések egybeestek a márka mai napig élő névadási tradíciójának a kezdetével. Az 1929-ben bevezetett 201-es típus tradicionális, szögletes dobozkarosszériája a gyártás szűk évtizedének végére lágy vonalakat, döntött felületeket, lekerekített éleket öltött magára. Innentől kezdve nem szerkesztették, hanem rajzolták az autókat.

A szakma új volt, a darabszámok pedig alacsonyak (legalábbis Európában), ezért a legtöbb autógyár ekkoriban még nem foglalkoztatott saját dizájnert. Fontos típusaik körvonalait karosszériaépítő műhelyek formatervezői álmodták meg, akik egyszerre több autógyártónak is dolgoztak.

Voltak azonban kivételek: a párizsi Émile Darl’mat egy Peugeot kereskedés tulajdonosaként kapott kedvet a formatervezéshez. Eleinte saját műhelyében alakította át ügyfelei Peugeot-it, majd munkásságára a gyár is felfigyelt, és a harmincas évek végétől kezdve már a cég központi gyártóüzemében készültek az általa tervezett kupék és kabriók. Legismertebb munkája a Peugeot 302 vázát és futóművét a 402 motorjával társító roadster. Ha hivatalosan nem is állt a márka alkalmazásában, minden egyéb szempontból őt tekinthetjük a márka első sztár-dizájnerének, aki egészen az ötvenes évekig folytatta áldásos és igen kreatív tevékenységét.

A hetvenes években kiemelt figyelem kezdett irányulni az utasok biztonságára. Megjelentek az első biztonsági utascellák, gyűrődőzónákkal és energiaelvezető elemekkel szerelték fel az autókat: az autóipari formatervezés olyan multidiszciplináris, integrált műfajjá vált, amelyet már nem lehetett egyszerű méretadatok meghatározásával kiszervezni.

A külső stúdiók lassan tanácsadóvá minősültek át, a gyár saját tervező mérnökei pedig mind nagyobb alkotói szabadságot kaptak. A kulcsszó a ’lassan’: az első Peugeot modell, amelyet teljes egészében házon belül terveztek, az 1985-ben bemutatott 309-es volt, az 1982-es Peugeot VERA Plus aerodinamikai tanulmányautó sorozatgyártásra egyszerűsített változata.

A saját tervezésű autók sikerével párhuzamosan a világ a Peugeot dizájnereit is kezdte név szerint megismerni. A sort Gerard Welter indította, aki a Peugeot 205 (1985) formatervével írta be magát a történelemkönyvekbe, de a jóval későbbi Peugeot 407 (2003) is az ő nevéhez köthető. A két modell között eltelt húsz év (a dátumok nem a dizájn véglegesítését, hanem a típusok piaci bevezetését jelölik) alatt minden részletében átalakult a márka formanyelve, ami nem kis részben Laurent Rossinak köszönhető. Ő volt az, aki a Peugeot 405 szigorúan geometrikus vonalait ívekké finomította a Peugeot 406 szedánban (1995), előkészítve a szögleteket hírből sem ismerő 407-es későbbi belépőjét.

Laurent Rossi ízlése olyan meghatározónak bizonyult a márka életében, hogy az első generációs Peugeot 5008 (2009), amelynek tervezésében Keith Ryder oldalán vett részt, sok részletében inkább idézi Rossi eredeti mesterművét, mint a korabeli Peugeot-kat. Utóbbiakat elsősorban annak a Jérôme Gallix-nak köszönhetjük, aki Weltert váltotta a Peugeot formatervezési részlegének élén, és aki olyan korszakalkotó típusokat alkotott, mint a Peugeot RCZ (2010) vagy az első generációs Peugeot 508 (2011). Legnagyobb ívű projektje, a Peugeot 608 sajnos nem valósulhatott meg: a hatalmas presztízslimuzint elsodorta a 2008-as gazdasági világválság, és vele távozott Gallix is.

Az autóipari formatervezők ekkortájt léptek elő elvont és rejtőzködő művészekből ünnepelt sztárokká, a Gallix utódjául kinevezett Gilles Vidal pedig tökéletesen alkalmas volt erre a szerepre. Nevéhez számtalan jövőbe mutató koncepciójármű fűződik, ám ennél is fontosabb, hogy egyetlen évtized leforgása alatt teljes következetességgel alakította át a Peugeot arculatát.

A Peugeot jelene minden szálon az ő nevéhez fűződik – a márka jövőjét viszont már Matthias Hossann alakítja. A negyven éves tervező hét éve dolgozik a márkánál, ahol a szakma minden területén bizonyított, pályája meredeken ívelt a második generációs Peugeot Partner tárgyilagosságától a Peugeot e-Legend tanulmányautó ünnepelt szépségéig. Hogy az ő vezetése alatt milyen új kalandok várnak a márkára, ma még csak a beavatott kevesek tudhatják, egy dolog azonban biztos: ahogy Émile Darl’mattól fogva mindig, most is a lehető legjobb kézben van a Peugeot jövője.