Kategóriateremtőnek a szó szoros értelmében csak olyan produktum tekinthető, amely nem rendelkezett közvetlen előddel. A Peugeot 106 esetében nehéz igazságot tenni, hiszen nem ez volt a Peugeot első kisautója. Az 1972 és 1988 között gyártott 104 csinos és modern is volt. Amikor azonban 1983-ban megjelent a Peugeot 205, hirtelen vákuumban találta magát a szögletes apróság. Darabszámai folyamatosan csökkentek a legendás rokon árnyékában, és amikor öt évvel később végleg beszüntették, valljuk be, a közönségnek nem igazán volt hiányérzete.

A Peugeot-nak azonban volt valami izgalmas a tarsolyában: egy új miniautó, amely már nevében is jelezte, hogy nem kíván a 205 másodhegedűse lenni. Különleges formaterve már a későbbi 306-os és 406-os előfutára volt, feszes, geometrikus vonalakat kombinált lágy, organikus elemekkel. Míg a 104 racionális közlekedési eszközként lett sikeres, a 205 pedig maga a megtestesült energia, a 106 kecses és elegáns, ugyanakkor pimasz és játékos is, akár egy nép közé vegyült hercegkisasszony.

Kiváltképpen igaz ez azokra a különkiadásokra, amelyek egészen 2003-as nyugdíjazásáig szegélyezték a 106 pályáját. Sportos, elegáns és környezettudatos kivitelek tették még értékesebbé a szériát, amely először szembesítette a világot azzal, hogy egy kisautó is lehet nagystílű.

Most, harminc évvel később a Peugeot 208 hasonló benyomást tesz a nagyközönségre, bár ezúttal nem különülnek el egymástól az emelkedett értékek – de előbb lássuk, mivel nyűgözte le a korabeli vásárlókat a 106.

Az A-szegmensben soha nem voltak gyakoriak a sportos modellek, a Peugeot 106 azonban rögtön két opciót is kínált a dinamikus autózás híveinek – méghozzá két markánsan eltérő opciót. Az eredetileg homologizációs modellnek készült Rallye mérgesen kiabáló, 7000/perc fölött forgó, 100 lóerős motorja rövid áttételezésű váltón keresztül hajtotta a mindössze 825 kilós autót. Az 1996-os modellfrissítéssel pedig megérkezett a 106 GTI, minden idők egyik legélvezetesebb sportos utcai autója, amely 120 lóerővel, 7,4 másodperces 0-100 km/óra gyorsulással és 204 km/óra végsebességgel feledtette el pilótájában, hogy egy 3,7 méteres városi modellben ül.

A bőr és Alcantara kárpitozás, a fehér műszerlapok és a lökhárítóba integrált ködfényszóró a városi fiatalokat szórakoztatták, az autózás művészetét magasabb szinten művelő benzinvérű pilóták pedig a kanyarstabilizátorokkal szerelt, egyszerű, de pontosan hangolt futóművet dicsérve vadászták a kanyarokat.

Amilyen dinamikus volt a Rallye és a GTI, olyan előkelő jelenségnek számított a 106 Premium. Az 1995-ben bemutatott, kifejezetten az olasz piacra gyártott modell a GTI-ben már bevált bőr és Alcantara üléskárpittal, az akkoriban ritkaságszámba menő hátsó fejtámaszokkal, osztva dönthető hátsó üléssel, elektromos első ablakemelőkkel, légkondicionálóval, vezető oldali légzsákkal, szervokormánnyal, távirányítós központi zárral, valamint motorosan állítható, fűthető külső tükörrel várta a vevőket.

Különleges aurája az alapmodellekre is kisugárzott, így azok is magukénak érezhették, akik számára elérhetetlen maradt a 106 Premium – nem is feltétlenül magas ára miatt, hanem mert a Peugeot jó érzékkel mindössze 600 darabot gyártott a mini luxusautóból, így az a mai napig valódi kincsnek számít gyűjtői körökben. A közönség esztétikai érzékét zöldre színezett üvegek, a csomagtartón elhelyezett Premium felirat és különleges színválaszték – valamint olyan opciós extrák, mint a hatküllős könnyűfém keréktárcsák vagy a fabetétes műszerfal – elégítette ki, és tulajdonképpen senki nem bánta, hogy az autót csak a 75 lóerős, 1,4 literes motorral lehetett megvásárolni.

A GTI-vel és a Premiummal nagyjából egy időben egy harmadik, említésre méltó limitált kiadás is készült a modellből: a 106 Electrique. A csupán néhány országban forgalmazott változat akkumulátorát az a Saft-csoport szállította, amellyel a Peugeot a mai napig aktív kapcsolatokat ápol (ők fejlesztették és gyártják a Peugeot új Le Mans-i versenyautójának nagyteljesítményű akkumulátorát, illetve a két vállalat a közelmúltban közös akkumulátorgyárat alapított.)  A nikkel-kadmium áramtároló egységek 100 kilométeres hatótávolságot tettek lehetővé, az autó végsebessége 90 km/óra volt. Az autó bőven megelőzte a korát, és ahogy az általában ilyenkor történni szokott, a tervezettnél jóval kevesebb darabszámban talált gazdára.

A Peugeot 106 három különkiadása három jól körülírható képességgel bírt. A mai kor embere azonban már nem szeret választani: mindent egyszerre szeretnénk a magunkénak tudni, méghozzá várakozás nélkül. Amikor tehát a Peugeot szakemberei megtervezték, megépítették és bemutatták az új 208-ast, egybegyúrták a GTI, a Premium és az Electrique összes erényét.

A városi ferdehátú GT kivitele a névből fakadóan sportos, dinamikus stílust, a felsőbb kategóriákban sem megszokott, gazdag kényelmi és technológiai felszereltséget, és persze modern, 136 lóerős villanymotort kínál.

Az automobil hosszú történetében napjainkban másodvirágzásukat élik az elektromos járművek. Kezdeti sikereik után kegyvesztetté váltak a villanyautók, és csak a legutóbbi időkben kezdtek ismét versenyképes alternatívát jelenteni a belső égésű motorokkal szerelt járművekkel szemben. A kettő között eltelt bő száz évben csupán néhány autógyártó szentelt figyelmet a csendesen és tisztán használható járműveknek – a kevesek egyike a Peugeot.

A francia márka csaknem egy évszázaddal ezelőtt: az 1920-as években kezdett foglalkozni az elektromos hajtás gondolatával. A vállalat mérnökei meglehetősen jó eredményeket értek el a technológiával, ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy versenyképessé tegye a villanymotort a szélsebesen fejlődő belső égésű motorokkal szemben. Az évtized végén aztán átmenetileg búcsút intettek az elektromos közlekedésnek: a villanymotorral szerelt Peugeot 201-es soha nem került gyártásba. A Peugeot szakembereinek erőfeszítései bő tíz évvel később, a második világháború idején hozták meg a gyümölcsüket, amikor a vállalat a nyersanyag- és benzinhiányra reagálva ultrakönnyű, autókat kezdett gyártani. Ez volt a VLV (Voiturette Légère de Ville, azaz könnyű városi gépkocsi), amelyet az egykori Peugeot 201-ben már kipróbált, akkumulátoros elektromos hajtáslánc mozgatott visszafogott dinamizmussal.

A villanymotoros VLV rövid életűnek bizonyult, és a gyártás beszüntetését követően mintegy ötven évnek kellett eltelnie, hogy a Peugeot ismét elektromos autót gyártson. A népszerű városi kisautó, a Peugeot 106 1996-ban kapott akkoriban modernnek számító elektromos hajtásláncot. A nikkel-kadmium akkumulátorok 100 kilométerre elegendő energiát tudtak tárolni, a Nyugat-Európa több országában is forgalmazott 106 Electrique végsebessége elérte a 90 km/órát. Hasonló adottságokkal bírt az 1998-ban bevezetett Peugeot Partner Electrique, amelyhez ugyanúgy a technológia akkori legnagyobb szakértője, a Saft szállította az akkumulátorokat, mint a 106-oshoz. A modellek szerény képességei ellenére a Peugeot nem veszítette el hitét az emissziómentes városi közlekedésben. 2010-ben piacra dobta a kor színvonalán kifejezetten modernnek számító iOnt; ugyanekkor a második generációs Partnert is villanymotorral szerelte fel a gyár.

Ekkor már a levegőben volt az elektromos közlekedés reneszánsza, a Peugeot azonban kivárta a megfelelő pillanatot. A modern, teljes használati értékű villanyautóhoz a márka új generációs platform-családja teremtette meg a megfelelő műszaki alapokat. A CMP padlólemezt már kifejezetten úgy fejlesztették, hogy mindenféle további módosítás nélkül befogadja a legújabb generációs elektromos hajtásláncokat, méghozzá úgy, hogy a komponensek se az utastérből, se a csomagtér padló feletti részéből ne vegyenek el helyet. Ezzel a fejlesztéssel már a márka azon jövőképének megvalósítását készítették elő, hogy 2023-ra minden típusát villamosított (részben vagy teljesen elektromos) hajtáslánccal szerelje fel.

Erre a CMP padlólemezre épül a Peugeot két első modern villanyautója: a Peugeot e-208 és a Peugeot e-2008. Mindkét modellben ugyanaz a technológia található. Az 50 kWh kapacitású, folyadékhűtésű lítium-ion akkumulátor az Európa-szerte rendszeresített összes töltőnormát támogatja.

A felhasználó számos lehetőség közül válogathat, a 7,4 kW-os fedélzeti töltőtől kezdve a szabványos háztartási elektromos csatlakozón át a 100 kW-os villámtöltőig. Utóbbival mindössze 30 perc alatt feltölthető az akkumulátorcsomag. A szabvány szerinti hatótávolság a magas építésű e-2008 esetén is tekintélyes 320 kilométer; az e-208 pedig még ennél is messzebb, 340 kilométerre jut el egyetlen feltöltéssel. A hőszivattyút alkalmazó, modern hőszabályozási technológiának köszönhetően ez az érték szélsőségesen hideg időben sem csökken jelentősen. Az első kerekeket sebességváltó közbeiktatása nélkül hajtó villanymotor legnagyobb teljesítménye 136 lóerő, a végsebességet 150 km/órában korlátozta a gyártó. A modellpáros tökéletesen szemlélteti, miért nő olyan rohamos mértékben az akkumulátoros elektromos járművek népszerűsége: az e-208 álló helyzetből mindössze 8,1 másodperc alatt éri el a 100 km/óra sebességet, a lineáris gyorsulást ma még szokatlan csend kíséri.

Az elektromos Peugeot modelleknek nem csak a használata, de az üzemben tartása is teljességgel újszerű élmény. Mivel az elektromos járművek jelentősen kevesebb mozgó alkatrészből állnak, csökken a meghibásodás lehetősége. A tradicionális autóknál megszokott kopó alkatrészek élettartama sok esetben többszörösére nő – ilyen a fékberendezés, hiszen a villanyautók jelentős arányban az üzemi súrlódó féket kímélve, villanymotorjuk segítségével lassítanak, és közben elektromos áramot termelnek, meghosszabbítva a hatótávolságot. Nem csoda, hogy az első év után az elektromos Peugeot-kat elegendő két évente (vagy 25 ezer kilométerenként) átvizsgálni és karbantartani. Ennek során egyébként az első négy évben az általános átvizsgáláson túl csak a pollenszűrőt kell cserélni; ezt követően a fényszórók beállítása mellett kétévente ellenőrzik az akkumulátor hűtőfolyadékának állapotát. Ezen túlmenően az akkumulátor maga nem igényel gondozást; kapacitásvesztésére pedig 8 év vagy 160 000 kilométer garanciát vállal a Peugeot.

Mindez azt is jelenti, hogy egy elektromos Peugeot élettartama során a tulajdonos akár 30-40 százalékkal kevesebbet költ karbantartásra. Mindezt úgy, hogy Európa bármely Peugeot szervizében hiánytalan eszközpark és felkészült szerelők várják az emissziómentes modelleket, azaz nem kell villanyautókra szakosodott műhelyeket keresniük. Üzemeltetési szempontból további előnyöket jelentenek azok a támogatások és kedvezmények, amelyek a helyi károsanyag-kibocsátástól mentes modellek elterjedését hivatottak elősegíteni, az ingyenes parkolástól kezdve a 2020-ban ismét bevezetett állami támogatási rendszerig, amely az e-208 és e-2008 modellek esetében akár két és félmillió forintos vételár-csökkentést jelenthet.

A Peugeot városi villanyautó-párosát rendkívül kedvező fogadtatásban részesítették az európai ügyfelek, a jövőben pedig további, hiánypótló modellekkel bővül a márka palettája. Már az idei év második felében megkezdődik a Peugeot e-Expert gyártása: a modell az e-208-ból ismert hajtásláncot kapja meg, ám az áruszállítás speciális szükségleteihez igazodó módosításokkal. A villanymotor maximális teljesítményét például három fokozatban (82, 109, 136 LE) szabályozhatja a vezető, az aktuális fuvar jellegétől függően, az akkumulátor pedig az alapkivitelű 50 kWh mellett megnövelt, 75 kWh kapacitású változatban is rendelhető lesz. Előbbivel 230, utóbbival 330 kilométer a szabványos hatótávolság – az európai áruszállítók 80 százaléka kevesebb mint 200 kilométert tesz meg naponta.

Mindemellett sokak számára az lesz az elektromos Expert mellett szóló, legfontosabb érv, hogy az a belső égésű motorral szerelt verziókkal azonos hasznos teherbírással és raktérmérettel bír. A későbbiekben a Partner, majd a Boxer is kap elektromos hajtásláncot; ezek műszaki adatait a homologizációt megelőzően ismertetjük.