VISION 7S tanulmánya első vázlatrajzaival – amelyek a koncepciómodell karosszériájáról szolgálnak előzetes benyomásokkal – a ŠKODA AUTO további részleteket mutat be új formai nyelvezetéből. A képek erőteljes SUV-modellt ábrázolnak, markáns orrkialakítással és T-alakzatban elrendezett fénygrafikával.

A tisztán elektromos, akkumulátorhajtású ŠKODA VISION 7S koncepciótanulmány külső vázlatrajzain újszerű, markáns orrkialakítása is látható, amelyen sötét kontrasztárnyalatban tűnik fel a zárt és immár jóval szélesebb, illetve alacsonyabb ŠKODA-hűtőrács. Az egészen a karosszéria széléig oldalra kihelyezett fényszórók két sorban helyezkednek el, a nappali menetfény felettük húzódó, éles rajzolatú sávja pedig az erőteljesen domborodó sárvédőkig nyúlik – karakteres T-alakzattá bővítve a fénygrafikát.

A határozott kontúrokkal kiformált motorházfedél a jól ismert ŠKODA-vonalat idézi. A markáns, teljes egészében új kialakítású lökhárítót hét függőleges állású légbeömlő nyílás határozza meg, amelyek közül a középső feltűnő narancssárga betétet kapott. A lökhárító alsó traktusa alumínium védőlemezzel egészül ki. Nagyméretű, aerodinamikailag optimalizált kerekek hangsúlyozzák a VISION 7S erőteljes fellépését, miközben letisztult felületek és hátrafelé enyhén ereszkedő tetővonal jellemzik oldalnézetét.

A ŠKODA új formai nyelvezete a márka olyan jól ismert értékeit fogalmazza meg, mint a masszivitás, a funkcionalitás és a hitelesség, emellett tágas térérzet, tartós és hosszú távon fenntartható előállítású anyagok, illetve aerodinamikus és gazdaságos formavilág jellemzik.

Máris telepíthető a már kiszállított ŠKODA ENYAQ iV modellekre a ŠKODA AUTO új ME3 szoftververziója. A frissítés az akkumulátormenedzsment optimalizálásával nagyobb hatótávot tesz lehetővé valós menetkörülmények között, emellett az új szoftver számos fejlesztést kínál a Digital Cockpit műszeregység, a Head-up kijelző, az infotainment-rendszer és a ŠKODA Connect online-szolgáltatások számára. Az ügyfelekkel a helyi ŠKODA partner veszi fel a kapcsolatot időpontegyeztetésre az új szoftver díjmentes telepítéséhez, amely mintegy öt órát vesz igénybe a műhelyben. Ettől kezdve a jövőbeni frissítések többsége távoli (Over-the-Air) update formájában érkezik majd. A ŠKODA ENYAQ iV és a ŠKODA ENYAQ COUPÉ iV új példányai már gyárilag rendelkeznek az új szoftverrel.

Díjmentes szervizakció keretében frissíti a ŠKODA AUTO már kiszállított ENYAQ iV modelljeit legújabb szoftverével. Az ME3 verzió – amellyel az ENYAQ iV család mostantól kiszállított példányai természetesen már eleve rendelkeznek – számos optimalizációt tartalmaz. A fejlettebb akkumulátormenedzsment nagyobb hatótávot tesz lehetővé valós menetkörülmények között, amit új funkciók egészítenek ki, egyebek mellett a kijelzők, az infotainment-rendszer és a ŠKODA Connect online-szolgáltatásai számára.

Az ENYAQ iV modellek tulajdonosaival a helyi ŠKODA partnerek veszik fel a kapcsolatot, hogy szervizidőpontot egyeztessenek az ME3 szoftververzió díjmentes telepítéséhez, amely mintegy öt órát vesz igénybe a műhelyben. Ezt követően a ŠKODA ENYAQ iV konfigurációjának köszönhetően a legtöbb jövőbeli frissítés már távoli (Over-the-Air) update formájában, vagyis a ŠKODA márkaszerviz ismételt felkeresése nélkül válik telepíthetővé.

Az akkumulátor és a töltés területén az új szoftver többek között akkumulátorkímélő üzemmódot is kínál. Ennek aktiválásával a következő töltési folyamat során már legfeljebb 80 százalékig töltődik csak fel az akkumulátor, ami egyszerre kíméli, illetve növeli élettartamát. Igény szerint természetesen az akkumulátor teljes tárolókapacitása és maximális töltési sebessége is bármikor rendelkezésre áll. A maximális töltőteljesítmény a 62 kWh energiatároló képességű akkumulátor esetében akár 120 kilowattra, míg a nagyobb, 82 kilowattórás akkumulátorral szerelt modelleknél akár 135 kilowattra nő. Továbbfejlesztett hőmenedzsmentjének köszönhetően az akkumulátor tovább növeli a ŠKODA ENYAQ iV család tagjainak valós menetkörülmények között kínált hatótávját. Az infotainment-rendszer töltési és hatótáv-grafikája mostantól az úticélt és a szükséges töltési helyszíneket is megjeleníti.

Ugyancsak fejlesztések állnak rendelkezésre a Digital Cockpit műszeregység és a Head-up kijelző számára, amelyekről egyebek mellett már az akkumulátor pillanatnyi töltöttségi szintje is leolvasható. A tolatókamera megnövelt kontrasztaránnyal működik, így képén még jobban kivehető a jármű környezete. A vezető a multifunkciós kormánykerékről gyorsan és egyszerűen, gombnyomásra válthat oda-vissza az Adaptív sebességszabályzás (Adaptive Distance Assist; ACC) és a Menetasszisztens (Travel Assist) között, emellett a ŠKODA Connect számos online-szolgáltatásának funkciói is bővültek, így most még intuitívebben használhatók.

A ŠKODA eddig több mint 70 ezer példányt adott át az ügyfeleknek ENYAQ iV modellcsaládja tagjaiból, az SUV-modell így 3,5 százalékos piaci részesedést ért el a tisztán elektromos, akkumulátorhajtású járművek között Európában. Az Európai Unióban legnagyobb darabszáman értékesített BEV-modellek rangsorában a hetedik helyen áll a cseh autógyártó zászlóshajója. Az ENYAQ iV sorozat sikere az egyes európai piacokat tekintve is egyértelmű: hazai piacán, Csehországban, az ENYAQ iV család éppúgy „bestseller” a BEV-modellek mezőnyében, mint Szlovákiában, Finnországban, Dániában és Hollandiában, míg Ausztriában, Svájcban, Lengyelországban és Észtországban egyaránt a harmadik helyen áll.

Hetven évvel ezelőtt vette kezdetét Mladá Boleslavban a teljes egészében acél karosszériával szerelt ŠKODA 1200 Sedan gyártása. Ez a jelentős technológiai fejlődés gazdaságosabb nagyüzemi termelést tett lehetővé, miközben a karosszéria a jármű tömegének csökkentése mellett kínált lehetőséget a beltér bővítésére és a passzív biztonság növelésére. A Sedan pontonkarosszériája az elsők közé tartozott Csehszlovákiában, amelynek formáját szélcsatornában optimalizálták.

Az első Mladá Boleslav-i autót, amelyet egykor a mérnök Václav Laurin csapata fejlesztett ki, már 1905-ben bemutatta a Laurin & Klement márka a nagyközönség előtt. A legendás L&K VOITURETTE A nyitott fakarosszériával készült, s nem volt szélvédője és ajtói sem. Később kézzel alakított fémlemez-alkatrészeket rögzítettek apró szegekkel a favázra, ezt az eljárást még fél évszázaddal később is alkalmazták az autóiparban.

1952. július 11-én azonban jelentős változás következett a gyártástechnológiában. A fakarosszériáról fémkonstrukciókra váltottak, a karosszériák favázának készítéséért felelős asztalosok így a járműexportban használatos szállítóládákra álltak át. Az új ŠKODA 1200 Sedan az első integrált sárvédőkkel kiformált, teljes egészében acélból készült pontonkarosszériával mutatkozott be, egyszerre téve lehetővé a beltér hatékonyabb kihasználását és a passzív biztonság növelését. A sima, lekerekített felületek a jármű ápolását is megkönnyítették.

A ŠKODA új modelljének fejlesztése már 1948-ban megkezdődött, az első prototípus pedig egy évvel később készült el. Hamarosan további változatok követték, például lehajtható hátsó üléssel kialakított, széleskörűen variálható kombi (Station Wagon; STW), de nyitott karosszériás prototípus is készült.

A ŠKODA 1200 Sedan a központi csővázra csatlakozó futóműkoncepció továbbfejlesztéseként érkezett. E konstrukció elöl villás kialakításában hordozta az OHV-szelepvezérléssel és más innovatív megoldásokkal, például nedves hengerperselyekkel készült benzinmotort, amely négyfokozatú, szinkronizált sebességváltón keresztül hajtotta a független felfüggesztésű hátsó kerekeket. A végsebesség 105 kilométer/órára, az üzemanyag-fogyasztás pedig 100 kilométerenként 10 literre adódott.

A Sedan „atyja”

Akkoriban a karosszériagyártás egyik legfontosabb alakjának Josef Velebný (1906-1989) számított, aki már 1925 óta dolgozott a Mladá Boleslav-i autógyárban, 1946-tól pedig a karosszériarészleget vezette. Ebben az időszakban kezdődött az aerodinamikai optimalizálás területén is szisztematikus kutatás-fejlesztés, amelynek eredményeképpen a járművek maximális sebessége nőtt, miközben üzemanyag-fogyasztásuk csökkent, de csendesebbé is váltak és karosszériájuk is kevésbé szennyeződött menet közben. A kutatás akkoriban 1,8 méter átmérőjű szélcsatornában, 1:5 és 1:10 méretarányú famodelleken végzett méréseken alapult. Ilyen létesítménnyel ekkor még csak a Prága-Letňanyban működő Repüléskutató és -vizsgáló Intézet rendelkezett. A ŠKODA kezdetben a ŠKODA 1101/1102 Tudor modelleket tesztelte itt, a középpontban azonban a ŠKODA 1200 modellek álltak.

Új karosszériájával a jármű alacsony, mindössze 1050 kilogramm saját tömegének előnyeit is élvezhette, ami nagyjából a régebbi, jóval kisebb ŠKODA RAPID OHV modell tömegének felelt meg. Az ötüléses Sedan jól hozzáférhető pótkerékkel kialakított és az akkoriban kötelező szerszámkészlettel felszerelt, különálló csomagtartóval készült. A négy ajtó a küszöböket is takarta, hogy ne szennyezze be az utasok ruházatát a ki- és beszállás során. Az aktív biztonság növeléséhez egyebek mellett a kormányoszlopra helyezett sebességváltókar is hozzájárult, fokozatváltáskor ugyanis a vezetőnek csak egy pillanatra kellett levennie a kezét a kormánykerékről, emellett a középső alagútról áthelyezett váltókarnak köszönhetően nagyobb lábteret is élvezhetett.

A teljes egészében acél karosszéria előnyei nemcsak a lépcsőshátú változatban, hanem a kishaszonjárművekben is megmutatkoztak. Gyártásukat 1952-ben Vrchlabíban kezdték meg, míg Kvasiny üzemében a mentőautó-változatok készültek, amelyekben a személyzeten kívül két ágy is helyet kapott. 1953 elején az oldalra nyíló, egyrészes csomagtérajtóval kialakított, praktikus ŠKODA 1200 STW kombi bővítette tovább a kínálatot. A lehajtható ülések egy része a nagyobb karosszériamerevség érdekében csak a jármű jobb oldaláról volt elérhető, kétüléses kivitelében pedig a kombi 1750 milliméter hosszú és 1380 milliméter – a kerékjáratok között 990 milliméter – széles rakfelületet kínált.

A ŠKODA 1200 Sedan folyamatosan korszerűsödött. A fejlesztések keretében optimalizálták a karosszéria szilárdságát és mérsékelték a belső zajszintet. Az újdonságok között szerepeltek a korszerű irányjelző lámpák is, amelyek a korábbi mechanikus irányjelzőkarokat váltották fel. Az erősebb motorral szerelt, modernizált ŠKODA 1201 gyártása 1956 elején indult be, teljesítménye 4200-as percenkénti fordulatszámon 45 lóerőt (33,1 kW) tett ki. Az 1200/1201-es sorozat gyártása 1961 őszén 67 071 autó elkészültével fejeződött be, amelyek közül mintegy 27 ezer lépcsőshátú, nagyjából 15 ezer pedig kombikarosszériát kapott, míg a továbbiak haszonjármű-változatban gördültek le a szerelőszalagról.

Mladá Boleslavban a ŠKODA AUTO megkezdi a Volkswagen-csoport Moduláris elektromos platformjának (MEB) műszaki alapjaira épülő, tisztán elektromos modellek akkumulátorrendszereinek gyártását, ezzel a cseh gyártó főüzeme a MEB-akkumulátorrendszerek egyetlen Németországon kívüli termelési helyszíne Európában. Az újonnan létesített gyártósoron mintegy 250 munkatárs évente több mint 250 ezer MEB-akkumulátorrendszert szerelhet össze a jövőben, amelyeket a ŠKODA járművein kívül a Volkswagen, az Audi és a SEAT márkák MEB-modelljeibe építik majd.

Amint Michael Oeljeklaus, a ŠKODA AUTO igazgatótanácsának a termelés és logisztika területeiért felelős tagja kiemelte: „A mai egészen különleges nap a ŠKODA AUTO számára, a MEB-akkumulátorrendszerek gyártásának beindításával alapvető fontosságú komponenst állíthatunk elő a vállalat szívében. Ezzel újabb fontos mérföldkövet sikerült elérnünk vállalatunk elektromos mobilitás felé zajló átalakulása során. Köszönetet szeretnék mondani az egész csapatnak, akik az elmúlt hetekben és hónapokban intenzíven dolgoztak az új gyártósor felépítésén, amibe mintegy 130 millió eurót invesztáltunk. Jelenleg akár évi 250 ezer MEB-akkumulátorrendszert is gyárthatunk, amelyek a ŠKODA és a vállalatcsoport további márkáinak elektromos modelljeibe kerülnek. Célunk egyértelmű: 2030-ra mindhárom csehországi üzemünkben szeretnénk e-alkatrészeket vagy e-járműveket gyártani.”

Christian Bleiel, a ŠKODA AUTO főegységgyártási vezetője hozzátette: „Új MEB-akkumulátorrendszereket összeszerelő sorunk mércéül szolgálhat a gazdaságosság, az automatizálás, a precizitás, a tisztaság és a digitalizáció területén. A komplex rendszertechnika üzembe helyezése során évtizedek alatt szerzett szakértelmünkre és tapasztalatainkra, valamint motivált és képzett munkatársainkra alapozhattunk. A VW Group Components, partnercégeink és beszállítóink szakembereivel együttműködve az akkumulátorrendszerek gyártásával fontos lépést tettünk a belsőégésű motortól az elektromos mobilitás felé vezető átalakulás útján. A következő lépés 2023 végén várható, amikor a második bővítési szakaszt követően már összesen több mint 380 ezer akkumulátorrendszert állíthatunk elő évente.”

A cseh autógyártó székhelye az egyetlen olyan Németországon kívüli termelési helyszín Európában, ahol MEB-akkumulátorrendszerek készülnek. A legkisebb, nyolc modulból álló változat energiatároló képessége 55 kWh, míg a közepes méretű, kilencmodulos kivitelé több mint 62 kWh, a legnagyobb, 12 modulos akkumulátor kapacitása pedig 82 kWh. Az egyenként 24 cellát tartalmazó modulokon kívül az integrált hűtőrendszerrel ellátott akkumulátorház, az akkumulátormenedzsment-rendszer és a szükséges elektromos csatlakozások is a MEB-akkumulátorrendszer elemei közé tartozik. A ŠKODA AUTO további e-komponenseket is gyárt Mladá Boleslavban, ugyanis már 2019 ősze óta készülnek itt nagyfeszültségű hajtásrendszer-akkumulátorok, amelyeket a SUPERB iV, az OCTAVIA iV változatokba, illetve a vállalatcsoport más márkáinak hálózatról tölthető hibridmodelljeibe (Plug-in Hybrid) építenek.

Az új gyártósorral újabb lendületet kap a vállalat átalakulása. NEXT LEVEL – ŠKODA STRATEGY 2030 stratégiája egyik alappilléreként az autógyártó az évtized végéig mindhárom csehországi termelési helyszínén tervezi e-járművek vagy e-komponensek gyártását. A cél a meglévő munkahelyek hosszú távú biztosítása, egyben újak teremtése. A vállalat addigra a piaci helyzet alakulásának függvényében már 50-70 százalékra kívánja emelni a tisztán elektromos, akkumulátorhajtású autók arányát európai kiszállításaiban. Ennek érdekében a ŠKODA AUTO az elkövetkező évek során is folytatja modellportfoliójának elektromossá alakítását: 2030-ra legalább három további tisztán elektromos, akkumulátorhajtású modell bővíti majd a kínálatot, amelyek mind árban, mind méretben az ENYAQ iV alá pozicionálhatók.

Mindjárt hét győzelmet is begyűjtött a ŠKODA AUTO a 2021-es „Év Cégautója” szavazáson, eddigi legnagyobb sikerét aratva a német „firmenauto” szakmai magazin tekintélyes szakértői voksolásán. A ŠKODA OCTAVIA (Kompaktkategória), a ŠKODA SUPERB (Középkategória), a ŠKODA SUPERB iV (Középkategóriájú plug-in hybridek), a ŠKODA KAMIQ (Kisméretű SUV és crossover), a ŠKODA KAROQ (Kompakt SUV és crossover), a ŠKODA KODIAQ (Középméretű SUV és crossover), valamint a tisztán elektromos ŠKODA ENYAQ iV (Középméretű elektromos autók) egyaránt az élen végzett kategóriája importmodelljei körében.

A német „firmenauto” szakmai magazin tekintélyes kitüntetéseiért összesen 165 járműflotta-szakértő értékelte a német flottapiac legnagyobb darabszámban értékesített modelljei közül a legjobb cégautókat, majd szavazta meg 20 kategóriában a győzteseket. Hét díjnyertes modellsorozatával a ŠKODA AUTO a legsikeresebb gyártók közé tartozik, s ezzel a cseh márka 1999 óta immár 35 alkalommal hódította el ezen áhított elismeréseket. A céges alkalmazások során különösen nagyra értékeltek a ŠKODA olyan jellegzetes erényei, mint a gazdaságosság, a megbízhatóság, a kiváló ár/érték-arány, illetve az egyaránt magas színvonalú biztonság és kényelem.

A ŠKODA OCTAVIA már tizenegyedik alkalommal végzett kategóriájában a legjobb kompakt import-flottajárműként, s a ŠKODA legnagyobb darabszámban értékesített modelljének negyedik generációja is töretlenül folytatja e sorozat mély benyomást keltő sikertörténetét. A siker egyik alapja a széles motorválaszték, amelyben a gazdaságos dízel és benzines erőforrások mellett a hálózatról tölthető hibrid (Plug-in Hybrid), a mild-hibrid és a földgázüzemű (CNG) konstrukciók formájában három alternatív hajtásrendszer is szerepel. A OCTAVIA jelenlegi nemzedékét emellett éppúgy jellemzik korszerű infotainment- és széleskörű, online-támogatású connectivity-megoldások, mint a kiemelkedő aktív és passzív biztonságot szolgáló, innovatív vezetői segédrendszerek. A Dataforce szakmai szolgáltató adatai szerint az OCTAVIA COMBI a vonatkozó flottapiacon 2020-ban 31,8 százalékos részesedésével az első helyen állt szegmensében.

A középkategória és a hálózatról tölthető hibridmodellek (Plug-in Hybrid) importmezőnyében aratott diadalával a ŠKODA SUPERB és a SUPERB iV egyaránt rekordgyőztessé lépett elő, s a tizedik, illetve tizenegyedik begyűjtött „Cégautó” cím szintén e modellsorozat erős piaci pozícióját hangsúlyozza. A SUPERB-család kiemelkedő térkínálatával, alacsony üzemeltetési költségeivel, hosszú utakon is színvonalas kényelmével és kedvező menettulajdonságaival tűnik ki. Korszerű plug-in hibrid hajtásrendszerével a ŠKODA SUPERB iV változat akár 65 kilométert is megtehet tisztán elektromos üzemben.

A ŠKODA SUV-modelljei is meggyőzték a flottajárművek szakértőit, akik e vonzó járműkategóriában a márka mind a négy képviselőjét az „Év Cégautója” díjjal ismerték el. A ŠKODA KAMIQ éppúgy az élen végzett a „Kisméretű SUV- és crossover-modellek 4,30 méterig” kategória importértékelésében, mint a ŠKODA KAROQ a „Kompakt SUV- és crossover-modellek 4,50 méterig”, illetve a ŠKODA KODIAQ a „Középméretű SUV- és crossover-modellek 4,80 méterig” importmezőnyében. A „Középméretű elektromos importautók” kategóriájának legjobb flottamodelljeként a ŠKODA ENYAQ iV szerezte meg a legtöbb szavazatot.

A szakmai szavazáson odaítélt díjak a ŠKODA SUV-családjának a német flottapiacon nyújtott kiváló teljesítményén is tükröződnek. Az „A SUV/CUV” Dataforce-szegmensben a ŠKODA KODIAQ 10,9 százalékos piaci részesedéssel az összesítés második helyén állt 2020-ban, míg a KAROQ 6,1 százalékkal a negyedik helyen követte. A Dataforce adatai szerint a ŠKODA összességében 8,6 százalékra növelte részesedését a vonatkozó flottapiacon 2020 folyamán, a céges első forgalomba helyezések listáján pedig az ötödik helyre lépett előre Németországban.

A „firmenauto” szakmai magazin 1999 óta, idén már 23. alkalommal osztja ki az „Év Cégautója” díjait, 2019 óta pedig különösen színvonalas szakértői zsűri választja meg a legjobb cégautókat. Mindegyik szegmensben a céges, illetve üzleti járműként a legnagyobb darabszámban értékesített modellek vesznek részt a szavazáson, amelyeket a Dataforce segítségével választanak ki. A 2021-es zsűrit összesen 165 flottakezelő, márkafüggetlen szolgáltatók és egyesületek flottaszakértője, valamint európai flottamagazinok újságírója alkotta, messzemenőkig reprezentálva a német flottapiacot – a zsűritagok a különböző társaságokon keresztül együttesen több mint 200 ezer céges járművet képviseltek.

›A ŠKODA VISION iV koncepciótanulmány a ŠKODA elektromos jövőjébe kínál betekintést

›A BEST OF mobility szavazás bizonyos járműves szakterületek termékeit és szolgáltatásait díjazza

A ŠKODA VISION iV tanulmányt választották az olvasók a koncepciómodellek kategóriájának (Concept Car) győztesévé a 2019-es BEST OF mobility szavazás során. A tanulmány a Volkswagen-csoport moduláris elektromos platformjának (MEB) műszaki alapjaira készült első ŠKODA és a cseh autógyártó elektromos jövőjébe kínál betekintést. A díjat Frank Jürgens, a ŠKODA AUTO Deutschland GmbH igazgatósági szóvivője a Frankfurti Nemzetközi Autószalon NEW MOBILITY WORLD rendezvénye keretében vette át.

A tisztán elektromos hajtásrendszerű ŠKODA VISION iV koncepciótanulmány idén tavasszal a Genfi Autószalonon tartotta premierjét és a ŠKODA elektromos jövőjét mutatja be. A Volkswagen-csoport moduláris elektromos platformjának (MEB) műszaki alapjaira készült első ŠKODA a cseh márka következő lépése az elektromos mobilitás felé. A négyajtós crossover-kupé sportos, érzelmekben gazdag vonalvezetéssel bizonyul vonzónak, miközben bőséges térkínálat jellemzi. A vezetés dinamikus élményéről összkerékhajtás és 225 kW (306 LE) rendszerteljesítménnyel két elektromos motor és összkerékhajtás gondoskodik.

A BEST OF mobility olvasói szavazást a Deloitte nemzetközi tanácsadó céggel és a Német Autóipari Szövetséggel (VDA) együttműködésben a HUSS-VERLAG bonyolította. A VISION mobility magazin szerkesztősége összesen 18 kategóriában – például Energiakoncepció (Energy Concept), Mobilszolgáltatások (Mobile Services) és Tömegközlekedés (Public Transport) – egyaránt öt-öt terméket vagy szolgáltatást nevezett, amelyekre az olvasók április 1. és július 31. között leadhatták szavazataikat. A koncepciómodellek kategóriájában (Concept Car) végül a ŠKODA VISION iV tanulmányt választották győztesnek.

2019-ben lép be a ŠKODA az elektromos mobilitás területére

124 évvel a vállalat alapítását követően a cseh autógyártó a SUPERB iV formájában hálózatról tölthető hibrid (Plug-in-Hybrid), míg a CITIGOe iV révén tisztán akkumulátorhajtású modellel jelenik meg a piacon, 2020-ban pedig már a MEB-alapra épülő első sorozatgyártású modellek is megérkeznek. Az elkövetkező négy év során a ŠKODA mintegy kétmilliárd eurót invesztál alternatív hajtásokba, illetve új mobilitási szolgáltatásokba, s 2022 végéig több mint tíz elektromos modellt mutat be.

› Csehszlovákia megalakulásának 100. jubileumát ünnepli a ŠKODA AUTO

› A márka 1936 óta piacvezető hazájában, egyben a gazdaság egyik fő pillére

› Az export egyik „motorjaként” a ŠKODA ma 103 piacon értékesíti autóit

Mladá Boleslav/Budapest, 2018. november 16. – 1918. október 28-án megalakult a demokratikus Csehszlovák Köztársaság. A Laurin & Klement autói már akkor is igen kedveltek voltak hazájukban, 1936-tól pedig a cég a ŠKODA vállalattal közösen piacvezető pozíciót vívott ki otthon. A ŠKODA a szocializmus nehéz éveiben is megőrizte innovatív és jól vezetett vállalatként szerzett hírnevét, a Volkswagen-csoporthoz való 1991-es csatlakozásával pedig immár a globális piaci fejlődés felé is megnyílt az út a márka számára.

Közvetlenül a demokratikus Csehszlovák Köztársaság megalakítását követően a Laurin & Klement (L&K) vállalatnak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia szétesésével kellett szembesülnie, emellett a tartós piaci stagnálás során több fontos exportpiaca is kiesett az első világháború utáni Európában. A megoldást a sikeres plzeňi ŠKODA Művekkel végül 1925-ben létrejött fúzió jelentette, s egy nagyszabású beruházási program új modellgeneráció kifejlesztését is lehetővé tette. A ŠKODA emellett a futószalag-termelés úttörőjének is számított Csehszlovákiában.

Fejlett termékei palettájának köszönhetően – amelyen a bel- és külföldön egyaránt kedvező fogadtatásra lelt POPULAR, RAPID, FAVORIT és SUPERB modellek sorakoztak – a vállalat végül megerősödve került ki a világgazdasági válságból, s a ŠKODA a versenysportban is figyelemreméltó sikereket ért el. Rövid kihagyást követően 1936-ban ismét elfoglalta a csehszlovák autópiac vezető pozícióját, a második világháború előtti utolsó évben, 1938-ban, a márka piaci részesedése 39,2 százalékot tett ki. Az L&K/ŠKODA az ország határain túl, Európában, de Ázsiában és a tengerentúlon is igen jó értékesítési mutatókkal büszkélkedhetett. Az úgynevezett Első Köztársaság idején, azaz 1918. október 28. és 1938. szeptember 30. között Csehszlovákia az autóipar fejlődésének is köszönhetően a világ legfejlettebb országai közé tartozott.

E kedvező folyamat a második világháború kitörésével hirtelen lelassult. A háború alatti járműgyártás szinte kizárólag tehergépkocsikra és különleges járművekre, illetve katonai célokra átalakított személyautókra korlátozódott. A háború után államosították az autógyárat, s a Mladá Boleslav-i székhelyén működő üzem Kvasiny és Vrchlabí egykori karosszériagyáraival egészült ki. Innentől a kínálatot és a termelési volument egyaránt a szocialista tervgazdaság határozta meg, ám a számtalan korlátozás és a fejlett nyugati piacok felé irányuló igencsak behatárolt kapcsolatok ellenére a ŠKODA – kollektívája magasfokú elkötelezettségének és szakértelmének is köszönhetően – továbbra is minőségi autókat készítve élen járt az akkori keleti blokk autógyártói között.

A ŠKODA 1000 MB 1964-es bemutatásával új fejezet nyílt a vállalat sikertörténetében. Az újdonság az első ŠKODA-modellként készült már önhordó karosszériával, farmotorral és hátsókerékhajtással, hátuljában pedig a világ első, már sorozatgyártásban nagynyomású öntési eljárással készült alumíniummotorja dolgozott. Az 1000 MB a maga idejében az egyliteres piaci szegmens legjobb autói közé tartozott, Európában és világszerte egyaránt. Röviddel később az éves termelés átlépte a százezer darabos határt, a ŠKODA így nagyban hozzájárult Csehszlovákia széleskörű motorizációjához.

Az 1000 MB után a ŠKODA 100, illetve a ŠKODA 110 sorozat következett, utóbbi tagjaként készült 1970 és 1980 között a mára ikonná vált ŠKODA 110 R sportkupé, amely a márka sportmodelljeinek is alapjául szolgált. Mindenekelőtt a legendás ŠKODA 130 RS versenygépnek, amely 1977-ben a Monte Carlo Ralin aratott kategóriagyőzelemmel keltett óriási szenzációt. A ŠKODA számos további versenysport-sikert ért el hetvenes és a nyolcvanas évek során, s a sorozatgyártást is a ralisportban bevált farmotor határozta meg. 1976-ban a ŠKODA 105/120 váltotta elődjét, a ŠKODA 100/110 sorozatot, később pedig az 1300 köbcentiméteres, négyhengeres erőforrással szerelt ŠKODA 130 is megérkezett. A lépcsőshátú modellek kínálatát vonzó kupéként a GARDE és a RAPID egészítette ki.

1987-ben a ŠKODA FAVORIT formájában modern, elsőkerékhajtású kompakt modellt mutatott be a márka, amelynek vonalait az olasz Bertone dizájnstúdió tervezte. Az újdonság valósággal forradalminak számított az akkori keleti blokkhoz tartozó ország részéről. A modellsorozatot még a szocialista tervgazdaság idején fejlesztették ki, ám a vasfüggöny lehullását követően is a FAVORIT szolgált a ŠKODA dinamikus fejlődésének kiindulópontjául.

Az 1989-es úgynevezett Bársonyos forradalmat követően a ŠKODA erős stratégiai partnert igényelt, s 1991-es csatlakozásával a Volkswagen-csoporthoz végül megtette a döntő lépést a közelmúlt autóiparának legnagyobb sikertörténete felé. A Volkswagen-csoport negyedik márkájaként a ŠKODA újból felvirágozhatott, egyaránt korszerűsített modellpalettával és termelési helyszínekkel, illetve autókkal, amelyek kiváló minőségükkel és modern technikájukkal bizonyultak meggyőzőnek. Az új korszak egyik jelképe a ŠKODA OCTAVIA, amelyet 1996-ben mutatott be a vállalat a nagyközönség előtt. Napjaink „bestsellerét” a különböző piaci szegmensekben további típussorozatok követték, ma pedig a SUV-modellek adnak világszerte új lendületet. 2016-ban kezdte meg a ŠKODA a KODIAQ gyártását, amely öt-, illetve hétszemélyes változatban is készül, 2017-ben pedig a KAROQ kompakt SUV-típus is bemutatkozott.

E sikerpálya folytatásának és bővítésének irányvonalait a ŠKODA „Stratégia 2025” programja fogalmazza meg, amelynek központi témakörei között szerepel egyebek mellett az elektromos mobilitás, a vállalat, termékei és gyártásuk digitalizálása, valamint az új mobilitási szolgáltatások és a connectivity, de a nagysikerű SUV-offenzíva kibővítése mellett a márka nemzetközi jelenlétének további szélesítését is magában foglalja.

Csehszlovákia száz esztendővel ezelőtti megalakítása óta a márka a világ egyik legnagyobb autógyártójává fejlődött, amely során számos kihívással szembesült, miközben folyamatosan bővítette termelési volumenét és modellpalettáját. A ŠKODA jelenleg nyolc modellsorozatot kínál: CITIGO, FABIA, RAPID, OCTAVIA, KAROQ, KODIAQ, illetve KAMIQ (Kínában) és SUPERB. Hazai, csehországi termelési helyszínei mellett a ŠKODA időközben hét további országban is készíti autóit, legjelentősebb piaca pedig Kína. 1918-as és 2018-as éves termelésének közvetlen összevetése egyértelműen mutatja a ŠKODA márka óriási fejlődését: a mai bő 1,2 millió legyártott autó több mint négyezerszeresen múlja felül az akkori volument.

A ŠKODA AUTO termelésének* fő mérföldkövei:

› 1895: a Laurin & Klement vállalat megalapítása

› 1905: az autógyártás kezdete

› 1991: ötmillió ŠKODA gépkocsi 1905 óta

› 2006. július 13: tízmillió ŠKODA gépkocsi 1905 óta

› 2013. február 5: 15 millió ŠKODA gépkocsi 1905 óta

› 2014. december 10: első ízben gyárt a ŠKODA éves szinten egymillió autót

› 2017. szeptember 26: húszmillió ŠKODA gépkocsi 1905 óta

* A L&K márka gépkocsijaival együtt